Március 16-án csütörtökön „Közös sorsunk a nehezítő gondok tükrében” címmel, a China Media Group szervezésében kínai–magyar párbeszédet rendeztek Budapesten.
A beszélgetésen azokról, a mindannyiunk sorsát érintő témákról volt szó, melyek a világban instabilitást okoznak: többek között a geopolitikai konfliktusok, a klímaváltozás és a gazdasági stagnálás.
Dr. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, volt sanghaji főkonzul, a beszélgetésben rámutatott, hogy míg a Nyugat meg akarja tartani az unipoláris rendszert, addig az ázsiai országok a multipoláris világrend kialakítását támogatják – az „Egy Út Egy Övezet” kezdeményezés is ennek a része. A kutató szerint, a multipoláris világrend már nem nyugati dominanciájú. A magyar kormány régóta tisztában van azzal, hogy „keleti szél fúj”, ezért kezdte el a keleti nyitást és többek között, ez is az oka annak, hogy jó kapcsolatokat alakított ki Kínával – fogalmazott Dr. Horváth Levente.
Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke megosztotta tapasztalatait a Közép-Európa egyik legnagyobb napelemparkját építő kínai kapcsolatukról, melynek létrejötte a magyar kormány keleti nyitás politikájának is köszönhető. A napelempark Kaposvár újraiparosítását, valamint ipari parkok, gyárak, üzemek létesítését is elősegítette a városban. Az újraiparosításhoz energia, továbbá – a fenntarthatóságot szem előtt tartva – megújuló energia kell. A napelempark kínai építői a város stratégiai céljait elősegítő beruházást hajtottak végre – fogalmazott Kaposvár polgármestere. A polgármester azon reményének adott hangot, hogy 2030-ra a város elérje a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget, így a drága gáz és villany helyett megújuló energiát használjon.
Az orosz–ukrán konfliktusról Dr. Rácz Lajos ny. ezredes, volt pekingi katonai attasé kifejtette, hogy Kína a saját érdekei szempontjából nem ítéli el teljesen Oroszországot, ámde nyilvánvalóan ellenzi az országok közötti konfliktusok fegyveres erővel való eldöntését, ugyanakkor Peking nem állhat sem az Egyesült Államok, sem a NATO mellé ebben a konfliktusban, konkrét taktikai és stratégiai megfontolásaiból. Dr. Rácz Lajos semmi előjelét nem látja annak, hogy Kína bármilyen módon fontolgatná a katonai segítségnyújtást Oroszország számára, hiszen azzal „betenné a kaput” az Ukrajnával fenntartott jó viszonyának, éppúgy, mint a konfliktus majdani békés rendezésében játszott esetleges közvetítő szerepének.
Beszédében rámutatott, hogy a Magyarország és Kína közötti „átfogó stratégiai partnerség” nem jelent stratégiai szövetséget. Egyes magyar politikai vezetők nyelvbotlásból Kínát stratégiai szövetségesüknek nevezték, az effajta tévedés szükségtelen politikai kockázatokkal terheli az egyébként kölcsönösen előnyös gazdasági, technológiai, politikai, kulturális és egyéb együttműködéseket, ami Pekingnek sem áll érdekében, nemhogy Budapestnek.
Dr. Gyene Pál, a Budapesti Gazdasági Egyetem docense szerint, az amerikai kormányzat bizonyos körei ki akarják véreztetni Putyint, aminek az árát Európa fizeti meg és a stratégiai nyereség – ha Moszkva kudarcot vall – az Egyesült Államokat illetné meg.
A klímaváltozással kapcsolatban Dzsou Csinfeng, a Kínai Biodiverzitási és Zöld Fejlesztési Alap főtitkára rámutatott, hogy a kínai zöld szervezetek a Kunming–Montreál Globális Biodiverzitási Keretegyezmény szellemét és lényegét átadják a kínaiaknak. A főtitkár kifejtette, hogy a klímaváltozás ellen sokat tettek a kínaiak: az újrahasznosítást például nagyon megszigorították az országban, és többé nem cél az, hogy minden családnak legyen saját autója, hiszen elsősorban a kerékpárokat és tömegközlekedési eszközöket támogatják. „Próbálják csökkenteni az elektromos áram használatát, a tiszta energiát pedig napelemek állítják elő” – fogalmazott a főtitkár.
Magyarország és Kína közegészségügyi együttműködésével kapcsolatban Dr. Szlávik János infektológus szakorvos beszédében kiemelte, Magyarországon eleinte nem volt elég védőfelszerelés a Covid-járvány kezdetén, de Kína segítségül rengeteg védőfelszerelést adományozott Magyarországnak. Amikor nem állt rendelkezésre elég védőoltás Európában, Magyarország Kínától kért és kapott hatékony, biztonságos kínai védőoltást, melynek következtében több ezer ember halálát, több tízezer ember kórházba kerülését akadályozták meg. A járvány ideje alatt sokat segített a Magyarországon élő kínai közösség – emlékeztetett rá Szlávik. Az infektológus a Covid járvány tanulságaképp, a közös munka és az összefogás szükségességét hangsúlyozta.
2023. március 16.
(China Media Group)
(x)
