Antony J. Blinken amerikai külügyminiszter a minap közleményt adott ki, amelyben bátorította a WHO-t, hogy hívja meg Tajvant, hogy megfigyelőként vegyen részt az idei Egészségügyi Világközgyűlésen. Sok médium úgy véli, hogy az Egyesült Államok kezdeményezésére a közelgő G7-csúcs eltúlozza a „kínai fenyegetést”, és a tajvani kérdésről várhatóan „gondoskodnak” majd.
2022 augusztusában Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház akkori elnöke Tajvanra látogatott, akkor a G7 külügyminiszterei úgynevezett közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben arra kérték Kínát, hogy ne változtasson egyoldalúan erőszakkal a Tajvani-tengerszoros status quóján. Ez hatalmas tévedés volt részükről. A Tajvani-tengerszoros békéje számára a legnagyobb veszélyeztetés „Tajvan függetlensége” szeparatisták tevékenysége, valamint a külső erők beleegyezése és támogatása jelenti, akik meg akarják változtatni a Tajvani-tengerszoros mostani helyzetét és fokozni akarják a feszültségét.
A tajvani kérdés Kína alapvető érdekeinek középpontjában áll. Az „egy Kína” elv a nemzetközi közösség általános konszenzusa és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normája, valamint Kína más országokkal való diplomáciai kapcsolatainak politikai alapja. Az Egyesült Államok vágyálma, hogy megnyeri szövetségeseit a „tajvani kártya” kijátszására, vagy akár valamiféle „konszenzust” teremt a nemzetközi színtéren.
Az elmúlt években a feltörekvő piacú országok fellendülésével a G7-ek jelenléte a világban egyre gyengébb lett, az Egyesült Államok hegemóniája megőrzésének eszközévé vált, és a „konszenzusa” egyáltalán nem képviselheti a nemzetközi közösséget.
Az Egyesült Államok egyrészt azt állítja, hogy ragaszkodik az „egy Kína” politikához, és nem támogatja „Tajvan függetlenségét”, másrészt erőteljesen használja Tajvant Kína megfékezésére. Kevin McCarthy, az amerikai képviselőház elnöke találkozott az Egyesült Államokon áthaladt Caj Jing-vennel, az amerikai hadihajó „hajózás szabadsága” zászlaja alatt átkelt a Tajvani-tengerszoroson, több mint 20 amerikai védelmi vállalkozó Tajvanon megvitatták az USA–tajvani katonai együttműködés előmozdítását, illetve az amerikai politikusok segítenek Tajvan nemzetközi terének bővítésében. A globális közösség világosan láthatja, hogy ki beszél a béke fenntartásáról a Tajvani-tengerszorosban, de valójában felszítja a tüzet.
Ráadásul az idei G7-csúcs fogadó országaként Japán erőteljesen ráveszi a külföldi erőket, hogy avatkozzanak be a Tajvani-tengerszorosban, sőt a tajvani kérdést szándékosan összekapcsolja az ukrán helyzettel, és eltúlozza „Kína fenyegetését”, hogy felgyorsítsa katonai erejének bővítését, és mentséget keres az egy úgynevezett „normális ország” célja elérésének megvalósításához. Az ázsiai–csendes-óceáni térség országainak többsége jól tudja, hogy ha a Tajvani-tengerszoros helyzete tovább eszkalálódik, az súlyosan veszélyezteti a regionális biztonsági és fejlesztési érdekeket. Japán a tajvani kérdésben való negatív lépései megérdemlik az ázsiai–csendes-óceáni országok éberségét.
2023. 05. 15.
(China Media Group)
(x)
