Kedden tartották Litvániában a NATO-csúcstalálkozót. A szervezethez nem tartozó, az ázsiai–csendes-óceáni térségben fekvő Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland vezetői már második éve részt vesznek a NATO-csúcsokon. Az elemzők úgy vélik, hogy az Egyesült Államok vezetése alatt nem fog változni a NATO-nak az a szándéka, hogy kiterjessze befolyását az ázsiai–csendes-óceáni térségre.
Ebben a folyamatban Japán szerepe a „farkasok házba csábítása”. Ennek oka nemcsak az, hogy Japán az Egyesült Államok követője, hanem az is, hogy Japán katonai hatalomra törekszik, és védelmi támogatást akar szerezni a NATO-tól.
Az utóbbi időben sok japán és dél-koreai tartott gyűlést, hogy tiltakozzon a NATO által okozott katonai feszültségek ellen, és ellenezze a NATO ázsiai–csendes-óceánivá átalakulását. Paul John Keating volt ausztrál miniszterelnök bírálta a NATO „provokatív keleti terjeszkedését” Ázsiába.
Valójában a NATO-n belül sincs hiány ellentétes hangokból. Például Emmanuel Macron francia elnök Stoltenberg NATO-főtitkárnak kifejezte ellenzését a NATO azon tervével kapcsolatban, hogy kapcsolattartó irodát hozzanak létre Tokióban. A francia elnök szerint a NATO illetékes előírásai meghatározzák az „Észak-Atlanti-óceán” földrajzi hatókörét, ezért Franciaország nem támogatja a NATO elképzelését, hogy a régión kívül hozzon létre irodákat.
2023. 07. 13.
(China Media Group)
(x)
