Litvániában tartott NATO-csúcstalálkozó résztvevőinek közleménye érintette a kínai-orosz viszonyt és az úgynevezett „Kína nukleáris fenyegetés” kérdését.
Ezzel kapcsolatban Wang Wenbin kínai külügyi szóvivő szerdai tájékoztatóján kijelentette, hogy a kínai-orosz kapcsolatok olyan elveken alapulnak, amelyek szerint nem kötnek szövetséget, nem konfrontatívak és kapcsolatuk nem irányul egyetlen harmadik fél ellen sem. Ez lényegesen különbözik a NATO-országok szövetségétől, amely kis köröket alakít ki és táborok közötti konfrontációt provokál.
Azzal kapcsolatban, hogy a NATO felelőtlenül eltúlozza Kína “nukleáris fenyegetését”, a szóvivő elmondta, hogy Kína soha, semmilyen körülmények között nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, atomfegyverrel nem rendelkező országok és régiók ellen nem használ nukleáris fegyvereket, s nem is fenyeget annak használatával. Kína az egyetlen atomhatalom, amely ezt a politikát alkalmazza. Vajon melyik NATO-tagország hajlandó ilyen ígéretet tenni? – tette fel a kérdést Wang Wenbin.

Más jelentések szerint Orbán Viktor, a NATO-csúcson résztvevő magyar miniszterelnök kedden azt posztolta a közösségi médiában, hogy Magyarország álláspontja az orosz-ukrán háborúban változatlan: a béketárgyalásokat a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, és a NATO-nak le kellene állítania fegyverszállításait Ukrajnának. A NATO azért jött létre, hogy megvédjék a tagállamait, nem pedig azért, hogy más országok területén hajtson végre katonai akciókat, mondta Orbán.
2023. 07. 14.
(China Media Group)
(x)