Kultúra az Övezet-Út együttműködés nyomán.
A kínai kultúra hosszú múlttal és gazdag hagyományokkal rendelkezik. Világszerte jól ismerik a Han, Tang, Yuan, Ming és a Qing-dinasztiák történelmét. Közülük a Han Birodalom volt az első, melyet a ókori világtörténelem négy nagy birodalmának (Római birodalom, Kushan birodalom, Pártus Birodalom és Han birodalom) egyikeként ismernek. A Római Birodalom hanyatlása után, a Han-dinasztia civilizációja – melyet a folytonosság jellemez – fennmaradt és Kína történelmének fontos részévé vált. Fontos jellemzője a Han dinasztiának, hogy ebben az időben Kínában a politika, a gazdaság és a hadügyek mellett az irodalom, a zene és a tánc, a szobrászat, a kalligráfia és a festészet is gyorsan fejlődött, valamint a mezőgazdaság, az orvostudomány, a hajógyártás és a papírgyártás területén is kiemelt szerepet játszott a birodalomban. Mindez megerősítette a tudomány és a technológia fejlődését, ugyanakkor jó alapokat teremtett a gazdaság és a művészet jövőbeni virágzásához.
Gu Xianzi, a Sanghaji Múzeum Technológiai Kutatási Osztályának igazgató-helyettese, a kiállítás kurátorának ismertetése.
A Sanghaji Múzeum Donghan jádekincse a legjobb választás a Han-dinasztia temetési szokásainak és hiedelmeinek megértéséhez. Az ilyen feliratos jádekő az ókori Kínában sírba helyezett temetkezési tárgy volt, egyrészt igazolásként szolgált az elhunyt számára, hogy „legálisan” birtokolja az alvilágban lévő sírparcellát, másrészt értesítő okiratként szolgál, hogy figyelmeztesse a földi isteneket a beavatkozás elkerülése érdekében. A Mi Yingnek nevezett lelet a Shang-dinaszból az egyetlen ilyen jádekincs, amit eddig felfedeztek. Mindkét oldalán feliratok vannak, amelyek szerint a sír tulajdonosa, Mi Ying i. e. 81-ben megvette ezt a sírt, és feljegyezték a föld délkeleti, északnyugati részet, valamint a tanúk nevét, ami szintén annak a bizonyítéka, hogy a Han-dinasztia korában nagy fejlődésnek indult a magántulajdon. A luxustemetés révén a Han-dinasztia arisztokráciája „halálában is tovább élt”. Ezenkívül a gazdaság fejlődése révén elegendő jádét lehetett beszerezni a nyugati régiók csatlakozása után.
Nyugati Han arany jádeöltözék
A jáderuházatot számos vékony arany-, ezüst- vagy rézhuzal fogja össze, a fémhuzalok anyagától függően arany-, ezüst- és rézszálas jáderuházat is ismert. Ezeket Shaofu Dongyuan mesterek készítették, akik temetkezési kellékek létrehozására specializálódtak, és csak császárok, magas rangú nemesek és különleges adományozók vehették igénybe szolgáltatásaikat. A későbbi Han-dinasztia rituáléinak könyve szerint a császár aranyszálas jáderuhát használt. Előkelő nők ezüstszálú jáderuhát használtak, a nemesek pedig rézszálút. A teljes jáderuházat a Nyugati Han-dinasztia közepén jelent meg, és volt köztük fejfedő, maszk, ruhafelső, ruhaujj, kesztyű, nadrág és cipő is. A Keleti Han-dinasztia sírjaiban azonban nem találtak aranyszálas jáderuházatot, csak ezüst vagy rézszálasat. A rituális szabályok végrehajtása igen szigorúnak tűnik. A Han-dinasztia után a jáde sírmellékletek eltűntek.
Keleti Han agyag Hu Man maszk
A „hu” általános kifejezés, gyakran utal a nyugati régiókból származó emberekre. A Han-dinasztia idején számos hu emberről készült kép készült, például kőre, téglára rajzolt képek, kerámiafigurák és még falfestmények is. Hegyes kalapot viselnek, mélyen ülő szemük és magas orruk van, zenélnek és táncolnak, alkoholt isznak és kincseket kínálnak, oroszlánokat és tevéket szelídítettek, és különböző történelmi korszakokban és kontextusokban különböző identitásuk van. Zhang Qian utazását követően Kína folyamatos cseréket folytatott a nyugati régiókkal, és az ottani huk is gyakrabban jutottak el Szecsuánba és más helyekre. A hu néppel folytatott kapcsolat új kulturális tényezőket adott a Han-dinasztia művészeti alkotásaihoz.
Magyarország az első európai ország, amely Kínával és Kína fontos kereskedelmi partnereivel közösen építi az Övezetet és Út kezdeményezést. Még fontosabb, hogy a magyar nemzetnek keleti kötődése és mély történelmi kapcsolata van Kínával.
A Sanghaji Múzeum szoros együttműködést folytat Magyarország hasonló intézményeivel. 2017-ben a Sanghaji Múzeum rendezte meg a Magyar Nemzeti Múzeum „Sisi Hercegnő és Magyarország: A magyar nemesek élete a 17-19. században” című kiállítást. 2019-ben a Sanghaji Múzeum a Magyar Nemzeti Bankkal és az Athéné Okosház Alapítvánnyal (PADS) közösen rendezte meg a „Kína és Magyarország a Selyemúton: Pénzutazás” kiállítást.
A „Halhatatlan jádepáncél” kiállítás sikeres megrendezése nemcsak szilárdabb lépés a kínai kultúra globálissá válásához, hanem ajándék is az Övezet és Út kezdeményezés 10. évfordulójára.
Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár rámutatott, hogy a múzeumokban számos értékes kulturális emlék található, sőt „nemzeti kincsek”, amelyek országunk több millió éves emberi történetét, 10 000 éves kulturális történetét és több mint 5000 éves civilizációs történetét mutatják be.
Az utóbbi években a „Nagy Múzeum Projekt” kiindulópontjaként a Sanghaji Múzeum kulturális emlékek és régészeti kiállítások sorozatát tervezte és indította, amelyek a kínai civilizáció feltárási projektjére összpontosítanak, rendszeres és mélyreható módon bemutatva a kínai régészet kiemelkedő eredményeit és a kínai civilizáció feltárási projektjét. A projekt folyamatosan előmozdítja a kínai kultúra integrációját a világba.
2023. 08. 04.
(China Media Group)
(x)