Joe Biden amerikai elnök augusztus 10-én aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely korlátozza az amerikai vállalatokat abban, hogy befektessenek a kínai félvezető és mikroelektronika, kvantuminformatika és mesterséges intelligencia területén. A végrehajtási rendelet körülbelül egy év múlva lép hatályba, ebben az időszakban a Biden-adminisztráció nyilvános visszajelzéseket kap és kiigazításokat hajt végre.
Az amerikai gazdasági közösség azonnal aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban. Az Amerikai Félvezetői Szövetség közölte, hogy kész a visszajelzésre, és reméli, hogy az amerikai chipgyártók hozzáférhetnek a főbb globális piacokhoz, így a kínaihoz is. Patrick Gelsinger, az Intel vezérigazgatója nyíltan kijelentette, hogy „bármilyen politikai döntés, amely szűkíti az Intel hozzáférését a kínai piachoz, gyengíti azon képességünket, hogy befektessünk a gyártásba, a kutatásba és fejlesztésbe az Egyesült Államokban”. Emellett a Qualcomm és az Nvidia vezetői is kifejezték a további korlátozásokkal szembeni aggodalmukat, amikor júliusban találkoztak a Fehér Ház tisztviselőivel.
A közelmúltban a Fitch nemzetközi hitelminősítő intézet leminősítette az USA szuverén hitelminősítését, hangot adva aggodalmának az amerikai gazdaság helyzetével kapcsolatban. Ha az Egyesült Államok Kínával szembeni befektetési korlátozásait végrehajtják, az visszaüthet az amerikai gazdaságra, vagyis az intézkedés „bumeránggá” válhat.
Egy gazdaság működésének megvan a maga törvényszerűsége, amelyet „politikai bottal” nem lehet korlátozni. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által júliusban kiadott idei globális befektetési jelentés szerint Kínában a közvetlen külföldi tőkebefektetések 5%-kal, vagyis rekordmértékben 189 milliárd dollárra nőttek 2022-ben, miközben a globális közvetlen külföldi tőkebefektetések 12%-kal csökkentek az előző évhez képest.
2023. augusztus 14.
(China Media Group)
(x)
