2025-ben a világ és különösen Kína a japán agresszió elleni háború lezárásának 80. évfordulójára emlékezik. A kínai nép számára ez az alkalom nem csupán a győzelem évfordulója, hanem az emlékezés és a béke melletti elköteleződés ideje is. A megemlékezések szimbolikus és erkölcsi jelentőségén túl legfőbb céljuk, hogy a világ közösen emlékezzen a 20. század egyik legvéresebb konfliktusára, és együtt köteleződjön el a hasonló tragédiák megelőzése mellett.
A háborús múlt megőrzése és értelmezése
A kínai békepárti értelmezés szerint az évfordulós események – mint például a szeptember 3-i győzelmi megemlékezés, a szeptember 18-i harangszó és légvédelmi sziréna, vagy a december 13-i nankingi emléknap – nem a múlt sérelmeinek felemlegetését szolgálják, hanem a békekultúra megerősítésének szándékával jönnek létre. A pekingi központi megemlékezésen Xi Jinping kínai államfő beszédet mondott, amelyben a történelmi emlékezet megőrzésének és a nemzetközi együttműködés fontosságának adott hangot.
Nemzetközi párbeszéd a háború eseményeiről
A történelem iránti kollektív felelősségvállalás nemcsak a hivatalos politika vagy diplomácia területén jelenik meg, hanem a kultúrában is. A kínai-japán háború eseményei nemzetközi szinten is jelentős visszhangot váltottak ki a korabeli fotóriporterek és filmesek körében. A világ egyik legismertebb haditudósítója, a magyar származású Robert Capa 1938-ban érkezett Kínába, hogy a Japán Birodalom offenzívájáról és a kínai lakosság szenvedéséről készítsen képeket. A Hankou, Wuhan és Nanchang környékén készült képei nemcsak a háborús pusztítást mutatták meg, hanem a kínai nép emberfeletti kitartását is.
Robert Capa már a spanyol polgárháború idején is híressé vált, de a kínai fronton készült fényképei különösen jelentősek, mert ezek között voltak az első színes háborús fotók. Capa képei a háborút emberi arcokon keresztül mutatták be, mély empátiával és etikailag elkötelezett nézőpontból.
Capa mellett más európai művészek is dokumentálták a konfliktust: Joris Ivens holland filmrendező és John Fernhout fotográfus szintén bejárták Kínát. Ivens a “400 Millió” (The 400 Million) című dokumentumfilmjében mutatta be a kínai ellenállás küzdelmét, amelyet Fernhout operatőrként kísért végig. A film megrendítően közvetítette a kínai nép helytállását.
A nankingi mészárlás története
A megemlékezések egyik legfontosabb eleme a Nankingi mészárlás emléke. 1937. decemberében, miután a japán hadsereg elfoglalta Nanking városát (ma Nanjing), több héten át tartó tömegmészárlás és szisztematikus erőszakhullám vette kezdetét. A kínai források szerint mintegy 300 000 ember vesztette életét, köztük civilek, hadifoglyok, nők és gyermekek. A mészárlás a modern történelem egyik legsúlyosabb háborús bűncselekménye volt, amely máig mély sebeket hagyott a kínai kollektív emlékezetben.
Béke a történelem tükrében
Kínában 2014 óta december 13-át hivatalosan is a Nankingi Mészárlás Áldozatainak Nemzeti Emléknapjává nyilvánították. Az emlékezés célja nem csupán a történelmi igazságtétel, hanem a béke szellemének fenntartása. A kínai álláspont szerint a múlt feltárása, a bűnök elismerése és a közös gyógyulás lehet az út a tartós együttműködés felé. A mészárlás áldozataira való emlékezés figyelmeztetés: az emberi élet védelme és a konfliktusok megelőzése nemzeti és globális kötelesség.
Szerző: Nagy Judit
2025. augusztus 14.
Forrás: Modern Diplomacy / People’s Daily / El Rectangulo / Omeka Reed Edu
