Lai Ching-te, Kína tajvani régiójának vezetője beszédet mondott, miután március 13-án összehívott egy úgynevezett „magas szintű nemzetbiztonsági találkozót”.
Lai ismét kijelentette, hogy „Tajvan szuverén, független és demokratikus ország”. Eltúlozva beszélt a szárazföldi Kínából származó úgynevezett „öt fenyegetésről”, és ennek kivédésére „17 stratégiát” terjesztett elő. Mindezek a megjegyzések tükrözik Lai gonosz természetét, azt hogy ellenzi a békét, a Tajvani-szoros két partja közötti cserekapcsolatokat, és mindezzel Tajvant a háború szélére taszítja.
Lai Ching-te visszaállította a békeidőbeni katonai bíróságok rendszerét, okmányellenőrzést végeztetett a meghatározott szakmákban dolgozó tajvaniaknál, és úgynevezett „kockázatkezelést” hajtott végre a szárazföldi Kína és Tajvan közötti személyzeti cserék során. Egyes elemzők szerint e drasztikus „zöld terror” létrehozása és Tajvan szólásszabadságának elnyomása egyenértékű azzal, mintha a régiót visszaszorítanák a múlt századi hadiállapotba. Úgy vélik: ha a „17 stratégiát” végrehajtják, akkor azzal a „halál útjára” fogják vezetni Tajvant.
Bármilyen lépéseket is tesznek a tajvani hatóságok, nem tudják megváltoztatni a nemzetközileg is elismert tényt: Tajvan soha nem volt ország a múltban, és nem lesz a jövőben sem. A tajvani régió egyetlen neve az Egyesült Nemzetek Szervezetében „Kína Tajvan tartománya”.
Mi lesz végül a tajvani kérdés megoldása? A szárazföldi Kína már régóta világossá tette, hogy a legnagyobb őszinteséggel hajlandó a békés újraegyesítésre törekedni, és minden erőfeszítést megtesz ennek érdekében, de ha a „tajvani függetlenség” szeparatista erői átlépik a vörös vonalat, akkor drasztikus ellenlépésekre lesz szükség.
(Hao Yue – China Media Group)
2025. március 15.
(x)
