Rendkívüli nemzetközi tudományos konferenciának adott otthont a Magyar Természettudományi Múzeum 2025. november 5. napon, melyet a Múzeum Bárdi László Magyar-Kínai Kutatási Programja és a Kínai Kulturális Fejlesztési Nemzeti Kutatóintézet közösen szervezett, a Magyar-Kínai Baráti Társaság támogatásával.
A konferencia, melynek címe „Az eurázsiai civilizáció génjeinek interdiszciplináris kutatása – Régészeti Kultúrák Hálózatainak kapcsolódási pontjai és azok hatásai egymásra” volt, 2025 áprilisában még csak ötletként létezett, és mindössze hat hónap alatt vált valóra – ez a gyors megvalósulás igazolta a nemzetközi együttműködés sikerességét. A rendezvény multidiszciplináris, többdimenziós civilizációs párbeszédet teremt, valódi lépésként szolgálva a kultúrák és civilizációk kölcsönös megértésének elmélyítése felé.
Az esemény fókuszában az archeológiai kultúrahálózatok kapcsolódási pontjai és egymásra gyakorolt hatásai álltak. Az Eurázsiai kontinens az emberi civilizáció egyik legfontosabb bölcsője és találkozási zónája, ahol a kulturális gének és a kölcsönhatások titkai rejlenek. A párbeszéd egyaránt utalt a földrajztudomány által meghatározott térbeli területekre, mint a szárazföldi vagy tengeri Selyemút, a sztyeppe-korridor, az időbeli dimenzióra, mely az ember megjelenésétől, a különböző korok népvándorlásain át a modern tudományos együttműködésig terjed, és a tudósok, intézmények, országok építő jellegű elméleti diskurzusát jelentő személyes dimenzióra.
Kutatók érkeztek Kazahsztánból, Mongóliából (Dzsingisz Kán Mongol Nemzeti Múzeum, Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézet), Kínából (többek között a Fudan Egyetem Élettudományi Kara, Kínai Kulturális Fejlesztési Nemzeti Kutatóintézet), az Egyesült Államokból és számos magyar intézményből (Magyarságkutató Intézet, Magyar Nemzeti Múzeum, ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont, Magyar Természettudományi Múzeum). Céljuk az volt, hogy a biológiai gének kutatásával (vérségi kapcsolatok) és a kulturális gének vizsgálatával (szociokulturális antropológia, történettudomány, régészet) hálózatokat tárjanak fel , és betekintést engedjenek társadalmi struktúrákba, utalva a technológia, nyelv és szokások öröklődésének kódjára. A tudományterületek közti együttműködés – régészet, genetika, nyelvészet, kulturális antropológia integrációja – tágabb perspektívát biztosít a civilizációk mozgásának és sokféleségének komplexebb megértéséhez.
Li Jiashan professzor asszony, a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemének professzora és a Nemzeti Kulturális Fejlesztési és Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet igazgatója, hangsúlyozta, hogy a civilizációs gének nem izoláltan léteznek, hanem a találkozásban integrálódnak, az ütközésben újulnak meg. Kiemelte, hogy a tudásösszevonással egy nyitottabb, befogadóbb civilizációkutatási paradigma alakulhat ki. A professzor asszony a kínai bölcsek szavait idézve beszélt a kapcsolatokról: „harmónia, de nem azonosság”, és Petőfi Sándor szavaival egészítette ki: „Csak együttműködéssel lehet a fény felé haladni”. Li Jiashan szerint a Bárdi projekt a nemzetközi tudományos együttműködés, a kulturális párbeszéd és az emberi sorsközösség fejlődésének innovációs terepe.
A konferencia első, igen kézzelfogható eredményeként a Bárdi László Magyar-Kínai Kutatási Program és a Kínai Kulturális Fejlesztési Nemzeti Kutatóintézet a helyszínen együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá. Ez a megállapodás további lendületet ad a már megkezdett munkához, jövőbeli könyvkiadásokhoz, lehetséges közös régészeti feltárások megvalósításához és közös kutatásokhoz szolgáltat kapcsolati hálót. Civilizációs génjeink tanulmányozása és megismerése az Eurázsiai kontinens közös történeti, kulturális gyökereinek, kapcsolódási mátrixának kibontásában is segíthet.
2025. november 10.
