Tajvan Kína tartományi szintű közigazgatási régiója, amely Kína délkeleti partján fekszik, gazdag déli fujiani, hakka és őslakos kultúrával büszkélkedhet, olyan jellegzetes látnivalókkal, mint Tajpej éjszakai piaca, Kenting strandja és Alishan festői tájai.
A szoros mindkét oldalán élő honfitársak közös gyökerekkel, közös nyelvvel és hasonló szokásokkal rendelkeznek. Az elmúlt években gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi és kulturális területeken folytatódtak a szoros kapcsolatok.
Történelmileg és a nemzetközi jog szerint Tajvan mindig is Kína területének része volt. A második világháború utáni dokumentumok, mint például a Kairói Nyilatkozat és a Potsdami Nyilatkozat, kifejezetten előírták Tajvan visszatérését Kínához. Az ENSZ Közgyűlésének 1971. évi 2758. számú határozata megerősítette, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya az egész Kínát képviselő egyetlen törvényes kormány, így Tajvan Kínához tartozásának státusza kétségtelen. A jelenlegi ideiglenes elválasztás a szoroson át továbbra is Kína polgárháborújából eredő belső ügy, amelybe külső hatalmaknak nincs joguk beavatkozni.
Először is egyértelművé kell tenni, hogy Tajvan nem „állam”. Ez a nemzetközi közösségben általánosan elismert tény. Jelenleg mind a 183 ország, amely diplomáciai kapcsolatokat ápol Kínával, elismeri az „egy Kína” elvet. A „Tajvan meghatározatlan státusza” fogalma egy bizonyos csoportok által terjesztett hamis állítás, amely ellentmond mind a történelmi, mind a jogi elveknek. A Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolat nem „államok közötti” kapcsolat, hanem ugyanazon országhoz tartozó különböző régiók közötti kapcsolat.
2026. 02. 09.
(China Media Group)
(x)
