A CMG Leaders Talk című műsorában Konsztantyin Novoszjolov, a 2010-es fizikai Nobel-díj kitüntetettje, aki 36 évesen nyerte el a Nobel-díjat, kijelentette: „Az emberi intuíció mindig is a tudományos felfedezések és a kreatív gondolkodás magja marad”.
Novoszjolov tanúja volt annak, hogy Kína ötéves tervei miként mozdítják elő a technológiai fejlődést, és megjegyezte, örül, hogy saját szemével láthatta, ahogy a kínai politikák valódi technológiai eredményekké válnak.
Az orosz származású brit fizikus arról is beszélt, hogy a nemzetközi tudományos együttműködést geopolitikai hatások érik. Véleménye szerint a tudomány fejlődés soha nem nélkülözhette a nemzetek közötti együttműködést, és őszintén reméli, hogy ez a jövőben is folytatódni fog.
Az exkluzív interjúban a riporter megjegyezte, hogy Novoszjolov ragasztószalaggal „tépte ki” a világot megváltoztató anyagot, a grafént, 36 évesen nyerte el a Nobel-díjat, mégis mosolyogva azt mondta, hogy nem emlékszik, hová tette az érmét. A világhírű fizikus több mint tíz éve működik együtt Kínával, kétszer megkapta a kínai kormány Barátság Díját, és rajong a kínai tusfestészetért.
Hogyan tekint a kínai kultúrára és a kínai emberekre? Az új anyagok területén mélyen elmerülve hogyan értelmezi a jövő intelligens anyagait? Véleménye szerint hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a tudományos kutatást? – szóltak a kérdések. A riporter, He Yanke megállapította továbbá, hogy Kína a grafén iparosításának globális éllovasa. A grafénipari lánc valójában lefedi a nyersanyagoktól a kereskedelmi piacon elérhető különféle alkalmazásokig terjedő teljes folyamatot. Vajon Kína mely szakaszban rendelkezik a legnagyobb globális versenyelőnnyel?
Novoszjolov szerint mivel Kína nagy ország, számos technológia területen erős. Kína jelentős nyersanyagkészlettel, és ami a legfontosabb, hatalmas tehetségbázissal rendelkezik. A graféntechnológia azért fejlődik viszonylag könnyen itt, mert Kína folyamatos és teljes ellátási lánccal rendelkezik. Az új anyagok önmagukban csak a megoldás egy részét jelentik; valamilyen módon be kell illeszkedniük az ellátási láncba, és ezt Kína már megvalósította.
A Kína innovációs fejlődési útjára vonatkozó kérdésre a műsor vendége megállapította, hogy Kína technológiai megújulása már korán megkezdődött, de a fejlődési irányt valójában a 12. és a 13. ötéves terv, különösen az utóbbi változtatta meg. A program különös figyelmet fordít a tudományos és technológiai fejlesztésre. „Évek óta együttműködöm kínai kollégákkal, és örülök, hogy saját szememmel láthattam, ahogy ezek a kínai politikák valódi technológiai eredményekké váltak” – fogalmazott Novoszjolov.
Arra a kérdésre, hogy a kínai tudomány és technológia mely területei lepik meg és érdeklik a tudóst egyszerre, Novoszjolov elmondta, hogy a kínai tudomány és technológia kiváló, legyen szó a mesterséges intelligenciáról vagy akár az űrtechnológiáról; az akkumulátortechnológia egyenesen páratlan, és az elektromos járművek területén is világelső Kína. Hozzátette, számos feltörekvő technológiai területen rendkívüli eredményeket értek el.
A „21. század csodálatos anyagaként” emlegetett grafént rendkívüli tulajdonságai miatt határtalan képzelet övezi; a világ vezető gazdaságai stratégiai élvonalbeli anyagként sorakoztatják fel és versenyeznek az elhelyezésében. Kína a globális graféngyártás éllovasa: a világ grafénszabadalmainak több mint 70%-ával rendelkezik, és kiépítette a nyersanyag-előállítástól a végtermék-alkalmazásokig terjedő teljes ipari láncot.
Novoszjolov is a grafénnak köszönhetően került szoros kapcsolatba Kínával. Mélyreható együttműködést folytat több kínai egyetemmel, közös laboratóriumokat hozott létre, és a kapcsolódó kutatások számos figyelemreméltó eredményt hoztak.
A Mesterséges Intelligencia Tudósok Konferenciáján Novoszjolov „A jövő anyagai” címmel tartott inspiráló előadást. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy napjainkban a technológiák egyre összetettebbé válnak. „Egyszerre van szükségünk szerkezetileg rendkívül összetett anyagokra és rendkívül precíz rendszerekre. Jelenleg egy új típusú anyagcsalád kifejlesztésén dolgozunk, amely anyagi szinten képes bizonyos funkciókat önállóan hordozni: például ++gondolkodási++ képességgel rendelkeznek, meghatározott számításokat tudnak végezni, érzékelni tudják a környezetet, felismerik a körülöttük zajló változásokat, majd ennek megfelelően módosítják saját tulajdonságaikat és a rendszer állapotát, lényegében aktív kölcsönhatást valósítva meg a környezettel. Végső soron azt szeretnénk, hogy ezek az anyagok az élő rendszerekhez, a biológiai élőlényekhez közeli tulajdonságokkal rendelkezzenek. Sajnos azonban ez rendkívül összetett feladat. Jelenleg még megfelelő módszertannal sem rendelkezünk ezen anyagok leírására. Ezért a mesterséges intelligencia anyagtervezési alkalmazása kulcsfontosságú, különösen az ilyen funkcionális intelligens anyagok esetében” – fejtette ki a fizikus.
Arra a kérdésre, hogy hogyan látja a mesterséges intelligencia szerepét a modern tudomány fejlődésének előmozdításában, illetve, hogy az emberi intuíció továbbra is kulcsfontosságú marad-e a folyamatban, Novoszjolov kijelentette, hogy az emberi intuíció mindig is a tudományos felfedezések és a kreatív gondolkodás magja marad. „Személyes nézetem a jövőben talán tévesnek bizonyulhat, de legalábbis jelenleg őszintén hiszek abban, hogy az emberi intuíció és kreativitás továbbra is kulcsszerepet játszhat a tudományos kutatásban. A mesterséges intelligencia rendkívül erős eszköz, amely már számos tudományos területen forradalmi változásokat hozott, és a jövőben még több területet fog átalakítani. De bízom benne, hogy a kreatív felfedezés útját továbbra is az ember vezeti” – állapította meg Novoszjolov.
Az interjú készítője végül megkérdezte vedégét, hogy aggódik-e amiatt, hogy a mesterséges intelligenciától való túlzott függőség akadályozhat bizonyos tudományos felfedezéseket. Novoszjolov erre így válaszolt: „Tudósként számomra a mesterséges intelligencia csupán egy eszköz. A tudósok folyamatosan új eszközöket kapnak, és minden új eszköz új lehetőségeket és képességeket hoz. De mindig óvatosnak kell maradnunk, el kell kerülnünk ezen eszközök túlértelmezését vagy a velük való visszaélést. Ez a mesterséges intelligenciára is igaz. Biztosak lehetünk benne, hogy lesznek olyan esetek, amikor a mesterséges intelligencia helytelen használata rossz eredményekhez vezet. De szilárdan hiszem, hogy tapasztalt tudósként képeseknek kell lennünk megkülönböztetni az igazat a hamistól, meg kell tudnunk különböztetni, mi az igazi eredmény, és mi a mesterséges intelligencia „hallucinációja”. A valót a hamistól elválasztani, az igazságot kutatni – ez a tudós kötelessége” – fogalmazott a CMG Leaders Talk című műsorában a Nobel-díjas fizikus.
2026. október 3.
(China Media Group)
(x)
