„A cseresznyefavirágzást megzavaró kínaiak”, „Kizárták a kínai diákot, aki elvette egy idős ember botját” – ha valaki felkeres egy bizonyos japán online videómegosztó platformot, az bővelkedik az ilyen címekkel ellátott – kínaiakat rosszindulattal karikírozó – uszító videókban. A japán Asahi Shimbun cikksorozata leleplezte, hogy az AI tömeges felhasználása kínai-ellenes videók gyártására egyre több japán blogger „kulcsa a bevételszerzéshez”.
A jelentés szerint japán videókészítők megbízásokat vállalhatnak egyes platformokon, amelyek során olyan fiktív forgatókönyvek megírására kapnak megbízást, amelyekben kínaiak megbotránkoztató magatartást tanúsítanak. Ugyanakkor ezekkel végül „saját bűneik áldozataivá válnak”. A platformok részletes útmutatókat is kínálnak. Ha valaki ilyen jellegű utasításokat ad egy AI-szoftvernek, az néhány perc alatt uszító, karikatúraszerű videókat képes előállítani. A videók nagy részén nem tüntetik fel, hogy valós események felvételei, vagy fiktív alkotások. Nézettségük elérheti akár a többszázezres megtekintést is. Ezek a videók többnyire hirdetéseket is tartalmaznak, és a készítőik a megtekintések száma alapján juthatnak extra bevételhez. Figyelemreméltó, hogy az ilyen jellegű munkát végzőkkel szembeni követelmények között egyértelműen szerepel: olyan személyeket keresnek, akik szeretik Japánt és ellenszenvvel viseltetnek Kína iránt.
Egy hatvanas éveiben járó japán férfi, aki korábban kormányzati tisztviselő volt, most kínai-ellenes videók készítésével foglalkozik. Az Asahi Shimbun-nak adott interjújában elárulta, hogy kezdetben a baseballsztár, Ohtani Shohei videóit készítette, de a bevételei nagy ingadozást mutattak, néha veszteséges is volt. Ráadásul naponta követnie kellett Ohtani csapatának híreit és mozgását, ami szerinte „nagyon fárasztó volt”.
A férfi elmondta, hogy az Ohtaniról szóló videók ezres megtekintésenkénti hirdetési ára körülbelül 300 jen (kb. 580 forint) volt, míg a kínai-ellenes videók ezres megtekintésenkénti ára elérte a körülbelül 1000 jent. Továbbá a kínai-ellenes videók végignézettségi aránya is magasabb volt, a bevétele pedig „a legjobb hónapokban elérte a havi 600 ezer jent” (kb. 1,17 millió forintot), ráadásul stabil keresetnek bizonyult. A férfi azt állította, hogy soha nem járt Kínában, és soha nem érintkezett kínaiakkal, de „ellenszenvet érez a kínaiakkal szemben”, és ez a motivációja a kínai-ellenes videók készítéséhez.
Yamaguchi Shinichi, a Nemzetközi Keresztény Egyetem szociális információtechnológiai professzora elemezte a jelenséget, rámutatva, hogy a háttérben a „figyelem-gazdaság” strukturális problémája áll, miszerint minél inkább szítja valaki a negatív érzelmeket, annál nagyobb bevételre tehet szert. A düh, undor és hasonló érzelmek jobban vonzzák az emberek figyelmét, így a videókészítők könnyebben jutnak hirdetési bevételekhez. Különösen azok a tartalmak váltanak ki könnyen érzelmeket, amelyek egy adott ország vagy csoport elleni ellenszenvet szítanak – hangoztatta.
Lv Chao, a Liaoning Egyetem Amerikai és Kelet-ázsiai Kutatóintézetének igazgatója a Global Times-nak adott interjújában kifejtette, hogy a japán AI által generált kínai-ellenes videók iparági lánca korántsem elszigetelt internetes jelenség, hanem a japán politikai ökoszisztéma és a társadalmi pszichológia kölcsönhatásának terméke. Lv szerint Takaicsi Szanae kormányfő Tajvannal kapcsolatos téves megjegyzései nemcsak, hogy rontották a Japán és Kína közötti kapcsolatokat, de a „politikai korrektség” egyfajta rossz példáját is megjelenítette a közbeszédben, ami aggasztó történelmi hasonlóságokat mutat a második világháború előtti Japánban elkövetetett közvélemény-manipulációval.
2026. április 23.
(China Media Group)
(x)
