Június 6–8. között Pekingben, a Kínai Kommunikációs Egyetem (CUC) adott otthont a Kína–Közép-kelet-európai Országok Ifjúsági Médiaelit Nemzetközi Kommunikációs Készségfejlesztő és Csereprogramnak.
A rendezvény középpontjában a fiatal médiaszakemberek képzése és a digitális tartalomgyártás innovációja állt. A résztvevők olyan témákat tárgyaltak, mint a nemzetközi kommunikációs képességek fejlesztése, a tartalomgyártás innovációja a mesterséges intelligencia korában, valamint az országok kulturális és technológiai imázsának kommunikációja.

Megnyitóbeszédében Long Xiaonong, a CUC Nemzetközi Kommunikációs Karának dékánja rámutatott, hogy a média és a fiatalok egyre fontosabb szerepet játszanak a népek közötti kapcsolatok elmélyítésében és a civilizációk közötti kölcsönös tanulás előmozdításában. Hangsúlyozta: bár a technológia alapvetően megváltoztatta a globális kommunikációs környezetet, „ami valóban áthidalja a kulturális különbségeket és megérinti az emberek szívét, az mindig is az őszinte párbeszéd és a mély megértés”.
A mesterséges intelligencia és más új technológiák kihívásaira utalva Long kijelentette, hogy a technológia ugyan új lehetőségeket teremt a civilizációk közötti párbeszédhez, de nem képes automatikusan felszámolni a félreértéseket vagy erősíteni az azonosulást. A nemzetközi kommunikációnak a digitális technológiák segítségével kell meleg, mély és rezonáló történeteket mesélnie – tette hozzá a dékán.
Long a fiatal küldöttekhez szólva elmondta: „Remélem, hogy a baráti találkozások, a személyes tapasztalatok és a helyszíni megfigyelések révén valóban megismerik egymás fejlődési útját, társadalmi valóságát és ifjúsági kultúráját, és hiteles történeteket mesélnek majd Kína és a közép-kelet-európai országok közötti együttműködés élő valóságáról.” Kiemelte azt is, hogy a fiatal tartalomgyártók narratív témaválasztása és kifejezési perspektívája mélyen befolyásolja a tengerentúli közönség egy-egy országról alkotott képét.

Zhou Ting, a CUC Regionális és Országos Kommunikációs Kutatóintézetének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy szembe kell nézni a kétoldalú nemzetközi kommunikációs együttműködés jelenlegi hiányosságaival: egyrészt a tartalmak helyi igényekhez való adaptálása és eljuttatása nem kielégítő; másrészt a gyakorló szakembereknek hiányzik a nemzetközi terepmunka tapasztalata; harmadrészt a mesterséges intelligencia, a rövid videók és más új kommunikációs formák területén a technológiai és tartalmi szintű mélyebb együttműködés még várat magára.
Ennek orvoslására Zhou ismertette az intézet jövőbeli terveit, ideértve a közös kutatási projektek elindítását az akadémiai csereprogramok keretében, az emberközi kapcsolatok elmélyítését, valamint a mesterséges intelligencia nemzetközi kommunikációt segítő alkalmazása határainak és megvalósítható útjainak feltérképezését.

Horváth Levente, Magyarország volt sanghaji főkonzulja, az Eurázsia Központ igazgatója közel 20 éves kínai kötődésére építve mondott beszédet. „Mindig is úgy gondoltam, hogy az országok között nem a dokumentumok a legfontosabbak, hanem az emberek közötti bizalom és barátság.
A gazdasági együttműködés fontos, a technológiai együttműködés is fontos, de minden hosszú távú együttműködés alapja végső soron az emberek közötti megértés” – hangoztatta Horváth. A jövő nemzetközi kommunikációjára utalva kijelölte, hogy az igazán hatásos nemzetközi kommunikáció nemcsak arról szól, hogy elmondjuk másoknak, kik vagyunk, hanem arról is, hogy megtanuljuk megérteni, kik mások.
A rendezvény programja változatos volt: tematikus fórumok, alkotói gyakorlatok és vállalati látogatások is szerepeltek a kínálatban.
(China Media Group)
2026. június 9.
(x)














