Hszi Csin-ping kínai államelnök számára édesanyja, Csi Hszin sok tekintetben mutatott jó példát, és meghatározó szerepet játszott fia értékeinek és prioritásainak alakításában.

1969 januárjában a 16 éves Hszi poggyászával a Senhszi tartománybeli Liangcsiaho faluba költözött egy olyan kampány résztvevőjeként, amely lehetővé tette tízmillió képzett városi fiatal számára, hogy vidéken éljen és dolgozhasson. Csi Hszin, az édesanya egy önmaga által készített varrókészletet adott neki ajándékba. Anyai szeretetét kifejezve három vörös írásjelet hímzett rá: az anya szíve.

A tenyérnyi varrókészlet arra emlékeztette a fiatal Hszit, hogy bárhová is megy, mindig édesanyja szívében marad.
„Születésem óta 48 évet töltöttem a szüleimmel. Megértésem és szeretetem irántuk, az idő múlásával egyre csak nőtt” – fogalmazott Hszi 2001-ben írt levelében. Szerinte a család az élet első „tanterme”, a szülők a gyermek első tanárai.
„Bár gyermekkorunkban nekem és a testvéreimnek nem voltak szép ruháink, de nagyon jó diákok voltunk az iskolában. Belül gazdagnak és egészségesnek éreztük magunkat. A legnehezebb időkben is optimisták voltunk és méltóságteljesen éltünk” – mondta Csi Csiao-csiao, Hszi Csin-ping nővére.
Tinédzser korában Hszinek az volt a kívánsága, hogy minden falubeli szomszédja egyen egy jót, és gyakran fogyasszanak húst. 30 éves korában egyszer azt mondta kollégáinak, hogy „a kényelmes életre való törekvés csak középszerű cél. Kész vagyok a +keserűség tengerébe+ belépni…” 60 éves korában, amikor meglátogatott egy szegénységben élő családot, az idős bácsi kezét fogva azt mondta, ő a nép szolgája.
Hszi számára a család és a családi hagyományok szilárd alapot jelentenek az állami vezetői munkájában. Hosszú évek múltán még mindig emlékszik édesanyja bölcsességeire, és határozottan követi azokat az értékeket, amelyek formálásában még édesanyja segítette.
2023. május 14.
(China Media Group)
(x)