A „rekorddöntés” a kínai gazdaság normájává vált a tavaszünnep idején. Ebben az időszakban a kelet-ázsiai országban a belföldi utazók száma elérte a 474 milliót, ami 34,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, míg összes kiadásaik 632 milliárd jüant tettek ki, ami 7,7 százalékos növekedésnek felel meg az előző évihez képest. Az értékesített mozijegyek rekordmagas értéke országosan meghaladta a 8 milliárd jüant; számos mutató meghaladta 2019-es (világjárvány előtti) év azonos időszakának mutatóit.
A CGTN és a pekingi Renmin Egyetem által végzett globális közvélemény-kutatás szerint a válaszadók több mint 90 százaléka (93,1 százalék) elismerően értékelte a kínai gazdaság kapacitását és potenciálját.
A felmérésben világszerte 9030-an vettek részt, köztük olyan fejlett országokból, mint az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Németország, valamint olyan fejlődő országokban élők, mint Dél-Afrika, Argentína és Vietnam.
A Nemzetközi Pénzügyi Fórum (IFF) jelentésének adatai azt mutatják, hogy a kínai gazdaság növekedési üteme 2023-ban megőrizte vezető pozícióját a világ legnagyobb gazdaságai között, 32 százalékkal járulva hozzá a globális növekedéshez, jóval megelőzve a második helyen álló Indiát (15 százalék) és a harmadik helyen álló Egyesült Államokat (11 százalék).
2024. 02. 26.
(Zhou Huiwen – China Media Group)
(x)
