A világ két legnagyobb technológiai hatalmaként Kínának és az Egyesült Államoknak megvannak a maguk előnyei a kvantumtechnológia területén.
2024. október 28-án az Egyesült Államok kormánya befektetési tilalmat jelentett be, amely elsősorban a kínai félvezetőket, kvantumtechnológiát és mesterséges intelligenciát célozta meg a “nemzetbiztonság veszélyeztetése” címén. A tilalom idén január 2-án lépett életbe. Elemzők rámutattak, hogy az Egyesült Államok politikai érdekből szándékosan Kína csúcstechnológiai fejlődésének elnyomására törekszik.
E nulla összegű mentalitás közepette a kínai-amerikai tudományos és technológiai együttműködés jelentős fordulatokon ment keresztül az elmúlt években. Az Egyesült Államok továbbra is akadályokat állít Kína számára, és az úgynevezett “hidegháború” és “szétkapcsolódás” politikáját követi a tudomány és a technológia területén.
Ez a szándék azonban hiábavalónak bizonyult. 2023 végén a kínai független fejlesztésű, fénnyel működő kvantumszámítógép, a “Jiuzhang-3” sikeresen elérte a 100 qubites teljesítményt, s vakító sebességével a világon új mérföldkövet jelentett. Mindemellett az Egyesült Államok kormányának elnyomása valójában azt idézte elő Kínában, hogy chiptervezése, chipberendezései és gyártási kapacitása a piaci kereslet hatására gyors fejlődésnek indultak.
Tehát milyen lehetséges hatásai lehetnek az amerikai tilalomnak? A Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézete által 2024 júliusában kiadott jelentés szerint a kínai kvantumpiacra irányuló befektetések főként helyi vállalatoktól származnak, ezek több mint háromnegyedét teszik ki. Ez lényegében azt jelenti, hogy a tilalom korlátozott hatással lesz Kínára.
A jelentésből az is kiderül, hogy az Egyesült Államok Kína egyik legnagyobb befektetője a mesterséges intelligencia, a biotechnológia, a félvezetők és más területeken. Az elmúlt néhány évtizedben olyan amerikai cégek, mint az Apple, a Microsoft, a General Motors, az IBM, a Tesla, az Intel és a Qualcomm fektettek be Kínában. A tilalom által érintett amerikai vállalatok profitja és üzleti területe tehát várhatóan szűkülni fog. Ezen túlmenően, mivel az Egyesült Államokban számos tehetséges kínai diákot, valamint kínai tudományos és technológiai területen működő szakembert fosztottak meg a lehetőségektől, az ország komoly hazai szellemi erőforrás-veszteséget szenvedett el, ami nem segíti elő saját tudományos és technológiai fejlődését. Ahogy a brit Economist rámutatott, az Egyesült Államok túlbecsülte abbéli képességét, hogy korlátozza Kína technológiai fejlődését, és alábecsülte az árat, amelyet ezért fizetni fog.
2025. 01. 05.
(Hao Yue – China Media Group)
(x)
