Ismét magas rangú tisztviselőt küldött az Egyesült Államok Szaúd-Arábiába, ezúttal Blinkent.
Június 6-8. között Antony Blinken külügyminiszter Szaúd-Arábiába látogatott. William Burns CIA-igazgató áprilisi és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó májusi látogatása után ez már a harmadik látogatás volt egy magas rangú amerikai tisztviselő részéről Szaúd-Arábiában. De vajon miért ez a szokatlan amerikai aktivitás? A Reuters úgy véli, hogy az Egyesült Államok stabilizálni akarja a szövetségi kapcsolatát Szaúd-Arábiával.
Amikor Blinken Szaúd-Arábiába látogatott, két dolog történt a Közel-Keleten. Egyrészt újranyílt Irán szaúd-arábiai nagykövetsége. Ez egy újabb szimbolikus előrelépés a kétoldalú kapcsolatukban, miután Szaúd-Arábia és Irán bejelentette a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét Kína közvetítésével. Másrészt, Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökös, egyben miniszterelnök találkozott a látogatásra érkezett Nicolas Maduró venezuelai elnökkel, akik nagy várakozással tekintettek az együttműködési lehetőségeikre és a különböző területeken történő együttműködéseik megerősítésére.
Az egykori szövetségesek egyre távolodnak az Egyesült Államoktól. A mostani Közel-Keleten Egyiptom és Törökország felfrissítette diplomáciai kapcsolatait, Szíria visszatért az Arab Ligába, Irán és Jordánia viszonya pedig javulóban. Egységesebb és függetlenebb Közel-Kelet formálódik.
Az ilyen fordulatot szívesen látják a békeszeretők, nem úgy az USA. Blinken szaúd-arábiai látogatásával kapcsolatban Daniel Benaim, az amerikai külügyminisztérium arab-félszigeti ügyekért felelős helyettes államtitkára egyértelműen kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is a Közel-Keleten marad, és „nem hagy maga után űrt, hogy azt az ellenfelei betölthessék”. Ebből érzékelhető az amerikai nyugtalanság és elégedetlenség.
A bizalom nem törik meg egy nap alatt. Miközben az Egyesült Államok hangoztatja jelenlétét a Közel-Keleten, el kellene gondolkodnia azon is, hogy miért alakult így a közel-keleti helyzet? A második világháború vége óta az Egyesült Államok volt a legnagyobb külső erő, amely befolyásolta a közel-keleti viszonyokat. A hegemóniájának megőrzése érdekében az USA hosszú ideig zűrzavart és konfrontációt idézett elő a Közel-Keleten.
Az utóbbi években a stratégiai fókusz eltolódásával, illetve már nem a közel-keleti energiára támaszkodva, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia, valamint más közel-keleti szövetségesei között az „olaj a biztonságért” kapcsolat lazábbá vált. Emellett az Egyesült Államok felelőtlen kamatemelései súlyos helyzetbe hozták Egyiptomot, Libanont és más országokat, továbbá az Egyesült Államok folyamatosan „tüzeli” az orosz–ukrán konfliktust, ami miatt Egyiptom és a többi élelmiszert importáló országok élelmiszerválságba kerültek. A közel-keleti országok nagyon is tudatában vannak annak, hogy az Egyesült Államok megbízhatatlan, a jövőjüket és a sorsukat határozottan saját kezükbe kell venniük. Az Arab Politikai és Kutatási Központ által 14 arab országban végzett 2022-es közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 78%-a gondolja úgy, hogy az Egyesült Államok a Közel-Kelet legnagyobb veszélye és instabilitásának forrása.
A Reuters elemzőket idézve rámutatott: Blinken látogatásának egyik fő célja az volt, hogy szaúd-arábiai támogatást keressen az olajár csökkentéséhez a magas hazai infláció enyhítése érdekében. Azonban Blinken érkezése előtt az „OPEC+” bejelentette a jelenlegi termeléscsökkentés 2024-ig történő meghosszabbítását. Ugyanakkor Szaúd-Arábia önkéntesen idén júliustól napi 1 millió hordóval, napi 9 millió hordóra csökkenti a kőolajtermelését, ami 2021 júniusa óta a legalacsonyabb szint lesz. Ez azt jelzi, hogy nehéz lesz áttörést elérnie Blinken látogatásának.
Egyrészt a Közel-Kelet keresi az összefogást, önálló fejlődésre törekednek, másrészt az Egyesült Államok ragaszkodik a táborok közötti konfrontációt kiváltó régi gondolkodásmódjához. Nem csoda, hogy az elemzők úgy vélik, Blinken útja hiábavaló.
2023. június 8.
(China Media Group)
(x)
