Augusztus 19-én lezárult az Egyesült Államok-Japán-Dél-Korea hármas első csúcsértekezlete az amerikai Camp Davidben. A három állam vezetője csak a sajtótájékoztatón 17-szer említette Kínát. A csúcsot követően nyilvánosságra hozott három nyilatkozat a Tajvani-szoros és a Dél-kínai-tenger kérdéseit érintve aggodalmat kelt, és arra ösztönzi az érintett feleket, hogy „reagáljanak a fenyegetésekre”. Bár az Egyesült Államok szerint ez „nem irányul Kína ellen”, de ez pusztán hazugság.
Camp David az amerikai „udvarházi diplomácia” fontos helyszíne. Nyilvánvaló, hogy ennek a háromoldalú csúcstalálkozónak a célja az volt, hogy különleges diplomáciai módon bevonzza Japánt és Dél-Koreát, s hogy majd egy „mini NATO-n” keresztül előmozdítsa az Egyesült Államok Indo-csendes-óceáni stratégiájának megvalósítását.
Az utóbbi években az Egyesült Államok legfontosabb versenytársaként tekint Kínára, amelyet igyekszik különböző eszközökkel elszigetelni. Elemzők szerint az amerikai-japán-dél-koreai csúcs az amerikai stratégiai cél megvalósításának eszköze. A csúcson elfogadott úgynevezett Camp David szelleme, Camp David elve és a Tárgyalási megállapodás szintén ezt bizonyítja. Sheila A. Smith, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) ázsiai-csendes-óceáni térségi ügyeknek vezető kutatója úgy vélte, hogy a csúcson többször említették a technológiai innovációt és a globális ellátási lánc rugalmasságát, de a háttérben nyilvánvalóan Kínáról van szó.
Valóban elősegítheti ez a csúcs az „ázsiai kis NATO” létrehozását? A CMG tudósítója szerint semmiképpen. A fő okok pedig a következők: az első, a három dokumentum – amelyeket elfogadtak a csúcson – nem tartalmaz konkrét terveket. A részvevő országok szemszögéből nézve a három félnek különböző a motivációja, és az érintett országok kapcsolatait konfliktusok terhelik. Japánnak Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere, a Kínával való konfrontáció nem összeegyeztethető Japán érdekeivel. Történelmi kérdések miatt van ellentét a japán és a dél-koreai nép között. Az Egyesült Államok által elfogadott Chip és tudomány törvénye, valamint az Inflációcsökkentési törvény pedig súlyosan érintette Dél-Korea gazdaságát is.
Bár úgy tűnik, hogy a Camp David-i csúcs az együttműködésről szólt, de valójában válságot idézhet elő az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Az „ázsiai kis NATO” elképzelés tehát bukásra van ítélve, mert eltér az ázsiai-csendes-óceáni országok alapvető igényeitől, vagyis a békétől és fejlődéstől.
(Ma Xiaolu – China Media Group)
2023. augusztus 21.
(x)
