Pénteken Hszi Csin-ping kínai államelnök Pekingben részt vett a békés együttélés öt alapelve kiadásának 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencián, amelyen beszédet is mondott.
Hszi Csin-ping beszédében elmondta, hogy a Kínai Népköztársaság a második világháború befejezése után ragaszkodott a függetlenséghez. Kína 70 évvel ezelőtt javasolta először az öt alapelvet, amelyek a következők: a szuverenitás és a területi integritás kölcsönös tiszteletben tartása, a kölcsönös meg nem támadás, egymás belügyeibe való be nem avatkozás, egyenlőség és kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés, és az alapelveket beépítették a Kína–India és a Kína–Mianmar közös nyilatkozatokba – közölte a kínai államelnök.
Hszi elmondta, hogy 1955-ben több mint 20 ázsiai és afrikai ország vett részt a bandungi konferencián, melyek az öt alapelv alapján tíz alapelvet javasoltak az államközi kapcsolatok kezelésére, és támogatták az egység, a barátság és az együttműködés bandungi szellemét. „Az 1960-as években kibontakozó el nem kötelezettek mozgalma vezérelveként az öt alapelvet fogadta el. Az 1970-ben elfogadott »Nyilatkozat a nemzetközi jog elveiről« és az 1974-ben elfogadott »Nyilatkozat egy új nemzetközi gazdasági rend létrehozásáról« egyaránt egyértelműen átvette az öt alapelvet” – jegyezte meg Hszi Csin-ping.
Hszi beszédében négy pontban fogalmazta meg az öt alapelv mérföldkő szerepét:
Először is, történelmi mércét állított fel a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi jogállamiság számára.
Másodszor, helyes útmutatást adott az eltérő szociális rendszerű országok közötti kapcsolatok kialakításához és fejlesztéséhez.
Harmadszor, erős szinergiát hozott létre a fejlődő országok számára, hogy egyesüljenek, együttműködjenek és megerősítsék magukat az egység révén.
Negyedszer, történelmi bölcsességgel járult hozzá a nemzetközi rend reformjához és javításához.
(Hao Yue – China Media Group)
2024. június 28.
(x)
