Nagyok, szőrösek, bambuszt esznek, békések és ők a legjobb diplomaták. Igen, a pandákról van szó.
A „pandadiplomácia” története egészen a Tang-dinasztia ( 618- 907) idejére nyúlik vissza. A japán uralkodói évkönyv szerint, a kínai császár két „fehér medvét” küldött ajándékul a japán uralkodónak 685-ben. A két „fehér medve” valószínűleg pandák lehettek.
A modern időkben továbbra is fontos diplomáciai szerepet töltöttek be a ’foltos medvék’. Kína összesen 23 pandát ajándékozott 9 országnak 1957 és 1982 között.
1982 óta az ország már nem adományoz pandákat, ám „kölcsönbe” adja őket tengerentúli állatkerteknek megfigyelési és kutatási célokra. A legtöbb panda 10 évet él a tengerentúlon és ha ott tartózkodásuk alatt újabb jövevényt hoznak világra, a kicsiket már egyből kínai ’állampolgárnak’ tekintik.
Egyetlen kivételek ez alól Hong-Kong különleges közigazgatási terület, Makaó különleges közigazgatási terület és Tajvan szigete.
2008-ban Kína két pandát küldött Tajvannak, akiket Tuan Tuan-nak és Yuan Yuan-nak hívtak. A két név kombinációjának jelentése „ családi újraegyesülés”.
Az aranyos fekete-fehér bundások világszerte nagy népszerűségnek örvendenek. Néhányukból igazi világsztár lett.
Amikor Nixon, az Egyesült Államok volt elnöke 1972-ben Kínába látogatott, a kínai kormány két pandát ajándékozott a washingtoni Smithsonian Nemzeti Állatkertnek. A pandák érkezését több mint 8000 ember várta és követte figyelemmel.
Torontóba érkezett pandákat, Da Maot és Er Shuant az akkori miniszterelnök és felesége köszöntötte a reptéren és még a kanadai himnuszt is elénekelték tiszteletükre.
A pandák tehát mai napig a legkiemelkedőbb szereplői a kínai külkapcsolatoknak. A barátságot és békét hivatottak elősegíteni Kína és a megajándékozott országok között. Egy biztos, elragadóbb diplomatákkal aligha találkozni.
2023. Március 16.
