Iránymutatásnak tekintjük az államfői diplomáciát, otthont adunk az első „Kína + öt közép-ázsiai ország” csúcsértekezletének, valamint az Övezet és Út nemzetközi együttműködési fórum harmadik csúcstalálkozójának” – mondta Qin Gang kínai külügyminiszter a 14. Országos Népi Gyűlés első éves ülésszakának keretében a Kína külpolitikájáról és külkapcsolatairól rendezett sajtóértekezleten.
Qin Gang saját álláspontja szerint úgy vezeti Kína diplomáciáját az új „menetelésben”, mint „egy álmokkal teli expedíció” és „egy viharos tengeren való hajózás”.
Qin kijelentette: egy több mint 1,4 milliárd lakosú ország modernizációja példátlan bravúr lesz az emberiség történelmében; a kínai modernizáció számos, a világközösségi fejlődés előtt álló kihívásra kínál megoldást, és eloszlatja azt a mítoszt, amely szerint a modernizáció egyenlő a nyugatiasodással.
Qin szerint a modernizáció kínai modellje a népet helyezi előtérbe. Qin elmondta, hogy a modell minden kínai számára a közös jólétet jelenti, egyben az anyagi bőség és a kulturális gazdagodás elérését. A kínai diplomácia vezetője megjegyezte, hogy a modernizáció nem csupán néhány ország vagy egyén érdekeit szolgálhatja, ennek következtében nem szabad gazdagabbá és szegényebbé tennie a gazdagokat és a szegényeket, továbbá a modernizáció nem vezethet kulturális elszegényedéshez, erkölcsi leépüléshez vagy rendetlenséghez.
A kínai külügyminiszter a kínai-orosz partnerséget illetően azt hangsúlyozta, hogy „Kína és Oroszország nem köt szövetséget, együttműködésük nem épül konfrontációra, és nem irányul egyetlen harmadik fél ellen sem. Qin elmondta, hogy a kétoldalú kapcsolatok nem jelentenek veszélyt egyetlen országra sem, harmadik fél nem zavarhatja őket, illetve nem szíthat viszályt közöttük. „Kína és Oroszország az együttműködéssel a világ hajtóereje lesz a multipolaritás és a nagyobb demokrácia felé vezető úton a nemzetközi kapcsolatokban, és ez által még inkább biztosított lesz a globális stratégiai egyensúly és stabilitás” – fogalmazott a külügyminiszter sajtóértekezletén.
A kínai–európai kapcsolatokról szót ejtve Qin kifejtette, hogy Kína és Európa két nagy civilizáció, két nagy piac és két nagy erő. Qin szerint az interakciók a két fél független döntésén alapulnak, teljes mértékben saját stratégiai érdekeik javára. Qin ismételten hangoztatta, hogy Kína – függetlenül a helyzet alakulásától – átfogó stratégiai partnernek tekinti az Európai Uniót, és támogatja az európai integrációt. „Együtt kívánunk működni Európával a zavarok és kihívások leküzdésében, a Kína és az EU közötti átfogó stratégiai partnerség elmélyítésében, stabilizációt, biztonságot és pozitív energiát biztosítva a változások és a zűrzavarok közepette” – fejtegette a kínai diplomácia vezetője.
A kínai-amerikai kapcsolatra rátérve a külügyminiszter elmondta, hogy az Egyesült Államok súlyosan téved Kína megítélését és pozicionálását illetően, mivel az USA Kínát tekinti legnagyobb versenytársának és a legfontosabb geopolitikai kihívásnak. „Az első gombot rosszul gombolva” az Egyesült Államok Kína-politikája teljesen letért a racionális, gondmentes, helyes útról – fogalmazott a külügyminiszter. Mint mondta: „az Egyesült Államok hiába állítja azt, hogy ugyan igyekszik „kiszorítani” Kínát, de nem törekszik konfliktusra, a valóság azonban az, hogy Kínát minden tekintetben visszafogja és elnyomja, és a két országot nullszaldós játszmába kényszeríti”.
Néhány nappal ezelőtt tárcája kiadta a „Kína álláspontja az ukrán válság politikai megoldásáról” című dokumentumot, amely 12 pontos javaslatot tartalmaz, köztük olyanokat, mint valamennyi ország szuverenitásának tiszteletben tartása, a hidegháborús mentalitás feladása, a tűzszünet és a háború beszüntetése, valamint a béketárgyalások elindítása – emlékeztetett Qin Gang. A külügyminiszter elmondta, hogy a béketárgyalásokra irányuló erőfeszítéseket sokszor aláásták azok, akik – mint „láthatatlan kezek” – a konfliktus eszkalálódását célozták meg, és az ukrán válságot geopolitikai eszközként aknázzák ki.
2023. március 13.
(China Media Group)
(x)
